1.
Fejezet

A Sirius nélküli világ


Hetek teltek el Sirius halála óta, minden megváltozott. Harry egyedül érezte magát, nagyon egyedül még barátai levelei sem vidították fel. Fájt és vérzett a seb melyet Sirius halála okozott lelkében. Mindenki meghal, akit csak szeret. Vajon Ron, Hermione, Luna, Neville és a többiek sorsa is ez? A sors úgy akarta, hogy szüleit se ismerhesse meg, és most keresztapját is elvette. Neki kell megküzdenie, megvívnia a csatát Voldemorttal, aki már oly sok családnak okozott fájdalmat. Neki kell megölnie, vagy meghalnia általa.
Neki és senki másnak. Vajon képes lesz rá? Bellatrixnek sem tudott fájdalmat okozni pedig mennyire kívánta, hogy fájjon neki is, hogy fizessen, meg azért amit tett. Hogy lesz képes kimondani Avada kedavra! Vágyni egy másik ember halálára, még ha minden rosszat neki köszönhet is.
Harry kinézett szobája ablakán. A nap lenyugvóban volt. A táj békés volt mintha minden, ami történt csak Harry lelkében hagyna nyomot. Pedig Ő a gonosz varázsló már visszatért és mindent, ami békés felforgatni készül.
Felállt az ablaktól és levette szemüvegét lefeküdt az ágyára, hogy egy álomtalan álomba merüljön.
Másnap Harry az egész napot tanulással töltötte, már régóta nem kellett félnie, hogy Dursleyék elveszik a dolgait, mivel Dursleyék ha lehet inkább messzire, elkerülték a szobáját.
Enni is a szobájába kapott mivel Vernon bácsi nem akart egy asztalnál, étkezni vele az egy évvel ezelőtt történtek miatt. Így tehát nyugodtan tanulta az átváltozástant,bűbájtant,bájialtant, sötétvarázslatok kivédését. Mivel gyakorlati dolgokat Dursleyéknél a varázslótörvény miatt nem csinálhatta csak arra koncenrált hogy az elmélettel az iskola kezdésére tökéletesen tisztában legyen. És persze míg tanult nem gondolt Síriusra annyit.
Harry éppen az íróasztalánál fogyasztotta ebédjét amikor az ablakon kinézve meglátta Pulipintyet közeledni. A madár beszállt a nyitott ablakon és Harry ebédje mellé ejtette a levelet amit hozott. Azzal kirepült az ablakon és mire Harry kinyitotta a levelet amit Ron küldött neki Pulipinty már messze járt.

Szia Harry!

Dumbledor tegnap itt járt és a Fönix rendje itt tartotta ülését. Pitont itthon látni hát nem volt egyszerű…
De a lényegre térek holnap megy érted Lupin és Tonks és elhozznak hozzánk, Dumbledor szerint bár nem veszélytelen de engedélyezte anya kérését hogy a nyári szünet hátralevő idejét nálunk töltsd. Hermione nem jön képzeld Krum meghívta magához. És most ülj le ha esetleg állnál mert amit most írni fogok az nem egyszerű Luna Lovegood is velünk tölti a szünetett mivel Ginny meghívta. Ő már megis érkezett és furcsább mint volt…
És képzeld Bill összeköltözöttFleurral, emlékszel az a Véda lány, anya ne tudd meg hogy kiakadt. Vettek egy lakást Londonban közösen. Percy nem költözött haza mivel nem picit szégyeli magát a viselkedése miatt. Az ikreknek jól megy az üzlet és már anya se haragszik rájuk. Bezzeg ha én tennék olyat hogy lelépek a suliból rögtön kinyírna.
Na befejezem a többit majd itt elmondom.

Ui: Remélem már tényleg jobban vagy.

Barátod Ron

Harry felállt és levitte a konyhába a tányérját meg a poharát és elmosogatta.
Majd visszasétált a szobájába. Majd gondosan elkezdtte becsomagolni az iskolai felszerelését. Hedviget kiengedte egy kis repülésre de a mondta neki hogy reggelre legyen itthon. A pakolás befejeztével leheveredett az ágyára és Ron levelén gondolkodott.
Luna Lovegood is ott lesz az ódúban. Harry arcán először jelent meg boldog mosoly mióta hazajött. Vajon Ginny azért hívta meg mert a DS tagja? Hiszen Lunát mindenki lököttnek tartja, pedig nem az. Ron reméli hogy már jobban van. Jobban van persze csak Sírius hiányzik neki jobban mint valaha.
Elaludt és álmában Síriussal volt. Roxfortban voltak az alatt a fa alatt ültek aminek a tövébben Sirius, James és a többiek mindig összegyültek. Sírius valahogy fiatalabnak tűnt.
-Harry! Ne bánkodj a halálom miatt, én jó helyen vagyok. Inkább készülj fel a harcra.
-De ha annyira hiányzol! Mindenki bennem látja a megmentőt, de csak én miattam haltál meg. És mi van ha a Ronékat is csak bajba sodorom?
-Harry ne angódj nem sodrod bajba őket a barátok egymás mellett vannak mindig és ezek most ugyan nem veszélytelen idők de megbirkóztok együtt mindennel. És nem miattad haltam meg, ne hibáztasd magad. És bár lehet nehéz de próbálj ne csak Voldemortra és a harcra gondolni élj is kamasz vagy.
- Mondani könnyű!
-Harry!!!!- egy távoli női hangot hallott. Harry körülnézett de nem látott senkit. Visszafordult Siriushoz, de Sirius eltűnt.
-Harry!!!!
Harry felébredt és álmosan dörzsölte a szemét majd felnézett és Tonks állt az ágya mellett.
Szívalakú arca csak úgy ragyogott a haja pedig a változatóság kedvéért türkiz színben pompázott.
-Szervusz Harry! Rég láttalak, ideje indulni a muglik alszanak hagytunk egy levelet nekik.
Ez minden holmid -mutatott a ketrecre és Harry utazóládájára.
-Hát igen!
- Biztos mert ide többé nem jössz vissza! Szóval tutira nincs más amit magaddal hoznál?
Harry bólintott.
- Mond Tonks Lupin professzor hol van?
-Lent vár minket.Locomotor láda.
Harry ládája kissé felemelkedett a földről. Harry kezében Hedvig kalitkáját fogta. Tonks a pálcájával a ládát terelgette maga előtt. Majd lesétáltak a lépcsőn. Odelent Lupin épp lepecsételt egy Dursleyéknek címzett levelet.
-Szervusz Harry- fordult meg Lupin, egy széles mosoly kiséretében.
Harry viszonozta a mosolyt és a köszönést, majd a gardrób alatti szekrényből kivette a seprűjét. Tonks kiábrándította Harryt és kimentek a kertbe. És seprűre szálltak elindultak az Ódúba.
Hát megérkeztek az Ódúba csodás hely Harry nem egyszer kivánta bárcsak itt nőhetett volna fel. Igaz külső szemlélő számára e hely egy romhalmaznak tűnhetett, de Harry számára ez volt a nyugalom és a biztonság szigete, ahol semmi rossz nem érheti, ahol barátok közt van.
-Szervusz Harry Drágám- Mrs Weasley rohant oda hozzá és úgy átölelte hogy Harry alig kapott levegőt.
- Hé Molly még a végén megfullad!- szólt csitítóan Tonks.
- Ugye már nem bánkódsz annyit kincsem! Láttom hogy lefogytál a nagy bánatodban. Szegénykém! De én majd gondóskodom rólad. Ron és a többiek Ginny szobájában vannak.
Na menj fel hozzájuk egy kettő. Hedviget és a többi dolgodat pedig bizd ránk.
Harry berohant a házba még a seprűjét is kint felejtette. Felement az emeletre és bekopogott Ginny ajtaján.
-Gyere be!- hallatszott Ginny hangja.
Harry benyitott a szobába. A falon a Wallpurig Lányainak posztere diszelget, a szoba halvány rózsaszínben úszott, egy kisszekrény , egy íróasztal egy székkel és egy rózsa alakú szönyeg meg persze egy picinyke ágy ez minden ami a szobában volt. Az ágyon ott ült Ginny ésRonnal beszélgetett, Ron a széken ült, Luna pedig a szönyegen feküdve olvasott valamit.
A Következő pillanatban elsötétült minden. Ginny az ágyról egyenesen Harryre vetődőtt.
-Harry! Megjött Ron, Luna. Nem is hallottuk amikor megjöttél. Úgy örülök, ugye minden rendben van?!
Harry lehámozta magáról Ginny kezét és úgy általában a lányt.
- Semmi sincs rendben, hogy lehetne? Sírius halott, szerinted rendbe jöhet még ezután bármi?-válaszolta ingerülten.
Ginny megdöbbenve nézett rá. Ron pedig felvette a „Megint rájött az ötperc de mindjárt elmúlik „arckifejezést. De Luna nem hagyta rá Harryre a dolgot.
- Mi lenne ha túllépnél az önsajnálaton?- Szólalt meg nyugodtan Harryre nézve.
- Nincs min túllépnem.- és fojtatta volna ha Luna nem szól közbe.
-De igen is van azt hiszed csak neked fáj Sírius elvesztése? Hidd el nem vagy vele egyedül. De veled ellentétben a többiek nem esnek depreszióba. Szóval higgadj le és próbálj meg a barátaiddal is foglalkozni ne csak a múlttal ideje lenne nem?!- Azzal odalépet Harry mellé, aki teljesen ledöbbent Lunán.- Ja és egyébként jó látni téged hiányoztál!- Azzal egy puszit adott a ledöbbent Harrynek és kiment a szobából.
Ron halkan elnevette magát Harry arckifejezése láttán.
Harry pedig végre észbekapott és nem is értette hogy viselkedhetett igy.
-Ne haragudjatok, csak még nagyon fáj ez az egész nekem. Bocsi Ginny. Mondjátok Luna mióta ilyen…?
-Mirre gondolsz?- kérdezet vissza Ginny.
-Hát teljesen megváltozott mármint a külseje meg minden.
Ron Ginnyre mutatott- Ő tehet róla mármint ami a külsőt illeti, tudod lányok egymás közt.
- Hát mégsem hagyhatam hogy ez DS tag úgy mászkáljon mint valami holdkóros, nem?
-De hát…
-Csak semmi de hát, Luna Derékig érő haja igen szép ha odafigyel rá és nem piszkosszőke a haja, hanem szép ezüstszőke, mint azt észrevehetted. És képzeld a szemei se dülledtek, csak azért tűntek annak mert furcsán tágra meresztette őket , de mondtam neki hogy ha nem düleszgeti akkor talán nem fognak furán nézni rá, és képzeld amikor Fred és George itthon voltak George nem ismerte fel Lunát bókolt neki, azóta teljesen megváltozott mindenben.
Szerintem végre megismerhetjük az igazi Luna Lovegoodot. – Hadarta el Ginny.
- Aha, hát tényleg szép, de a stílusán is csiszolhatnál egy kcsit!
-Szerintem megérdemelted amit kaptál ha nem lettem volna úgy ledöbbenve a reakciódon akkor biztos lehetsz benne hogy jól bokán rúgtalak volna.- dühöngött Ginny.
- Jól van mondtam hogy Bocsi!!!- védekezet Harry.
- Nyugi hugi, mára már elégé kiosztották.- csitította Ron Ginnyt.

2.
Fejezet

A napok gyorsan elteltek az Ódúban és Harry nagyon jól érezte magát. Ronnal sokat bolondoztak. Harry Születésnapja vére tényleg csodásan telt. Mrs Weasley isteni tortát sütőt és Fred és Georgtól kapott egyet az új találmányaik közül. Este lefekvésnél, kopogtak a szobájának ajtajánál.
-Ki az?- kérdezte Harry.
- Luna- jött a válasz- Ki tudsz jönni egy kicsit?
-Persze!
Harry aki nem nagyon értette mit akarhat tőle a lány ilyenkor, főleg hogy mióta érkezésekor volt az a kinos incidens köztük Harry igyekezet elkerülni őt.
Harry ahogy kilépett az ajtón Luna elindult le a lépcsőn ki a kertbe , Harry követte.
Messze a háztól a rét közepén álló fánál a lány megállt.
- Miről van szó? – kérdezte Harry.
- Szeretnék neked adni valamit a szülinapodra.
És átnyújtott egy tükröt Harrynek.
-Mi ez? Mármint mire való?
-Ez a tükör ha belenézel havonta egyszer beszélgethetsz 1 órát azzal az illetővel aki már meghalt de neked szükséged van rá. Én kaptam apámtól aki egy varázslótól szerezte, azért adta nekem mert tudta hogy nagyon hiányzik anya, de úgyérzem neked nagyobb szükséged van most rá mivel én már megbékéltem a helyzettemmel de te a tiéddel még nem. Vigyáz rá mert illegális a varázslóvilágban. Hát ez az én ajándékom neked.
Harry egy percig megszólalni sem tudott mivel mintha egy álmát valósítaná meg Luna.
Végre beszélhet a szüleivel, nem először Síriussal kell beszélnie mindenképpen.
-Mond ez hogy is müködik?- kérdezte Lunától.
-Belenézel és kimondod a nevét annak akivel beszélni akarsz majd a neve után jestredu és az illető megjelnik és beszéhetsz vele de az óra lettelte után eltünik, else hinnéd milyen kevés idő az az egy óra!- mondta Luna
Harry megölelte Lunát és adott neki egy puszit.
- Ennél szebb ajándékot senki se adhatna nekem.Köszönöm.
- Na én most megyek- Luna vörös arccal elsietett a ház írányába.